Vásárlási tanácsok

Kerékpár vásárlásakor több szempontot kell mérlegelni. Első lépésként nézzük meg, milyen típusú kerékpárok léteznek manapság.
Felhasználási terület szerint a kerékpárok a következő csoportokba sorolhatók:

Mountain Bike (MTB), magyarul hegyikerékpár. Ezt a típust kifejezetten nehéz terepviszonyokra fejlesztették ki. Ilyen kerékpárt választ az, aki szinte kizárólag földes, erdei, hegyi utakon szeret száguldozni, és kerékpárját nem csak közlekedésre, túrázásra, hanem mint sport eszközt használja. Sajnos nagyon sokan ilyen kerékpárt választanak akkor is, ha csak városuk utcáján használják, és sokkal inkább közlekedni akarnak, mintsem sportolni. Ez egy nagyon helytelen szemlélet! MTB-t válasszanak sportemberek vagy versenyzők, a többiek sokkal alkalmasabb kerékpárt találnak a Cross vagy Trekking kategóriában.

Cross Ezeket a kerékpárokat pontosan azoknak fejlesztették ki, akik a kerékpárjukat közlekedésre és túrázásra is használni szeretnék, tehát a normál hétköznapi bringásoknak. Ezekkel nem lehet ugyan versenyen indulni, de ha egy túrán le kell térni az aszfaltról, és erdei utakon kell tovább haladni, nem hagynak cserben. Ezek a kerékpárok nagyon jól alkalmazhatók beton úton, mert keskenyebb a gumijuk, mint a MTB-k esetében, továbbá a kerékméretük is nagyobb azoknál, ami a lendületesebb, gyorsabb haladást teszi lehetové szilárd burkolaton. Az áttételezésük is egyfajta kompromisszum az országúti és MTB közt. Ugyanakkor egész felépítésük révén jól tűrik a könnyebb terepezést, csak a kifejezetten durva bánásmódot nem szeretik, de nem is erre valók. Mivel Magyarország 90%-a sík terep, pontosan ezek a kerékpárok a legalkalmasabbak az itteni felhasználásra! A kilencvenes évek végétől a modern, nyugati országokban ezek a típusok terjednek a leggyorsabban, és a világon manapság eladásra kerülő kerékpárok 70%-a ebből a kategóriából kerül ki!

Trekking, city. Szilárd burkolatra, hétköznapi közlekedésre tervezett kerékpárokról van szó, melyek különbözo kiegészítokkel felszerelve szolgálják elsosorban a kényelmes kerekezést. Ide tartoznak a bevásárló kosarakkal felszerelt városi bringák, az ún. city bikeok is. Főleg a közép-, és idősebb korosztály számára tervezett modellek, melyeknél az abszolút komfort elérése a cél.

Országúti (Road) kerékpárok. Kifejezetten sportolásra, versenyzésre szánt kerékpárok, melyek kizárólag szilárd burkolatú utakon használhatók. Ezeket nem igazán hétköznapi közlekedésre ajánljuk.

Fitness kerékpárok. A legújabb, egy-két éve elkezdodött tendencia a fitness kerékpárok terjedését mutatja. Ezekbol még elég szűkös a kínálat, és Magyarországon még nem nagyon ismerik. A fitness kerékpár lényege, hogy a hagyományos országúti kerékpárokból indul ki, de más kormányt és egyéb alkatrészt alkalmazva a Cross kerékpárok kényelmét idézik elő. Ezek gyakorlatilag csak szilárd burkolaton használhatók, és könnyebbek mint a Cross kerékpár. Keskeny gumival készülnek, ebben az országúti kerékpárokra hasonlítanak. Ennek az irányzatnak a további létjogosultságát ma még nehéz megjósolni. Leginkább az idősebb, ötven feletti, de még aktív, sportolgató generációnak készülnek, mivel ok már nem szívesen görnyednek egy hagyományos országúti kerékpár kormánya felett.

Dirt street. A MTB kerékpárokból alakultak ki, és fejlődtek önálló kategóriává. Olyan speciális vázzal készülő MTB kerékpárokról van szó, melyeket fiatalok használnak trükkökre, ugrásokra, örömködésre. Sokszor normális közlekedésre nehezen használhatók, mert annyira specifikus méretű vázzal készülnek, hogy szinte csak állva lehet rajtuk elférni. Tényleg csak a tizen-huszon éveseknek ajánljuk.

BMX. Ezek nagyon speciális kerékpárok, melyek egyáltalán nem alkalmasak túrázásra, vagy forgalomban való közlekedésre. Sokkal inkább a szabadido vidám eltöltésére zárt területen, speciálisan kialakított akadályok közt, trükkök, ugrások bemutatására. Foleg a tizenévesek kedvenc kikapcsolódása az egész világon, ill. profi versenyzok pénzkereseti eszköze.

Természetesen további csoportosításra, kategorizálásra is van lehetőség, számos egyéb szempont alapján, de első közelítésben ez elegendő.

Ahogy a kerékpárok, úgy az emberek is bizonyos kategóriákba sorolhatók kerékpározási szokásaik alapján.

Vannak, akik kerékpárjukat csak mint közlekedési eszközt használják, leginkább munkába járáshoz. Magyarországon belőlük van a legtöbb. Nevezzük őket "közlekedő bringásoknak".
Egyre többen vannak, akik a kerékpárt egészségük megóvására, mozgásigényük kielégítésére használják. Akik nem kocogni járnak, hanem bringáznak, akár naponta is. Nevezzük őket "fitness bringásoknak".
Vannak, akik kerékpárjukat ritkábban, inkább hétvégén, és csak a nyári hónapokban veszik elő, és elsősorban kirándulási célból. Ők nem edzés céljából ülnek kerékpárra, hanem csak úgy, a természet szépségeiben gyönyörködve kirándulnak. Nevezzük őket "túrázó bringásoknak".
Vannak aztán a versenyzők, akik rendszeresen, módszeresen edzenek, és versenyeken indulnak. Ide nem csak a profi versenyzőket soroljuk, hanem azokat is, akik az egyre népszerűbb tömegrendezvényeken, a kerékpáros maratonokon indulnak hobbi kategóriában. Nevezzük őket "versenyzőknek".
Teljesen külön kategória, de egyre nagyobb számú a „freestylerek, freeriderek” kategóriája. Elsősorban tizen-huszon éves srácokról van szó, akik fantasztikus ügyességgel a leglehetetlenebb helyeken is tudnak kerékpárral közlekedni mindenféle mű- és természetes akadályokon. És vannak sajnos a "divatbringások", akik a látvány és kivagyiság miatt vesznek, lehetőleg jó drága kerékpárt, hogy aztán szinte sosem használva azt, csak kérkedjenek vele.

Ahhoz, hogy valaki megfelelő kerékpárt válasszon magának, elsősorban saját magát kell valamelyik kategóriába besorolnia. Őszintén fel kell mérnie szükségleteit, és képességeit. Végig kell gondolnia, milyen terepen, milyen gyakran, és milyen módon akarja a kerékpárt használni. A kerékpár kiválasztása mindig a várható felhasználási hely és mód szerint kell történjen.

Ugyanis a komolyabb gyártók egy adott felhasználási területre (pl. kirándulásra) több modellt is gyártanak, különböző árkategóriában. Az egyes modellek felszereltségük, tömegük, megbízhatóságuk alapján nagyon eltérnek árban. Komolyabb, strapabíróbb, könnyebben kezelhető kerékpárok sokkal drágábbak, mint a nehéz, egyszerű alapmodellek. Éppen ezért nagyon fontos tudni, ki milyen gyakran és mire akarja majd őket használni, hogy a használat közben maximálisan meg legyen elégedve, és hogy a kerékpározás ne a bosszúságról és szenvedésről szóljon, hanem csak örömet okozzon. Rendkívül bosszantó tud lenni, ha nem az adott felhasználási területnek megfelelő kerékpárral rendelkezünk. Ugyanakkor nagyon sok pénzt spórolhatunk meg, ha "túrázó" vagy „közlekedő” kerékpárosként nem rögtön a legdrágább modellt vesszük meg, amely már inkább versenyzőknek, vagy „fitness” bringásoknak készül.

Még egy nagyon fontos szempont van: a kerékpár mérete. Nagyon sokan nem is tudják, hogy ahogyan cipőből vagy ingből is különböző méretek készülnek, úgy kerékpárból is többnyire vannak kisebb és nagyobb modellek. A komolyabb gyártók egy-egy modelljüket akár négy különböző méretben is gyártják. Mindenkinek a saját alkatához és méretéhez kell a megfelelő kerékpárt kiválasztania. A megfelelő méret meghatározására különböző módszerek léteznek, de a legjobb, és legbiztosabb, ha a kinézett konkrét kerékpárra valóban ráülünk, és kipróbáljuk.

A kerékpárokat különböző vázformákkal gyártják, attól függően, kinek, milyen célra készítik. Mindenki tudja, hogy hölgyeknek ejtett, erősen lefelé irányuló felsőcsővel készülnek a hétköznapi kerékpárok, hogy könnyebb legyen a le- és felszállás. De a férfiak számára készülő, szinte vízszintes felső csövű modellek közt is nagyon sok különbség lehet a váz formájában, hosszában, alakjában, geometriájában. Egészen más váz kell egy túrázásra épített kerékpárhoz, és egészen más, ha sportolásra akarjuk használni. A váz a kerékpár alfája és omegája. Ha az jó minőségű, megfelelő geometriájú, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel fogjuk szívesen használni a kerékpárt még egyszerűbb alkatrészekkel szerelve is, mintha rossz geometria mellett méregdrága csúcsalkatrészek virítanak a nem megfelelő vázon. Nagyon sok kis cég egyetlen-egy vázat használ akár 8-10 különböző modell elkészítéséhez, és a legolcsóbb és legdrágább modellje is ugyan arra a vázra épül. Ez teljesen helytelen, és leginkább csak az adott cég gyenge anyagi helyzetét, és kétes szakmai színvonalát tükrözi.

Kerékpár választásánál tehát sok mindent kell figyelembe venni, és a hozzá nem értő laikus bizony nincs könnyű helyzetben.

Mit tehet akkor a laikus, hétköznapi kerékpár-vásárló, ha nem akar fölöslegesen sokat költeni, ugyanakkor a céljainak leginkább megfelelő kerékpárt szeretné megvenni?
Megpróbálunk itt néhány fogódzót adni. Ha Ön nem tapasztalt kerékpáros szakember, akkor mindig tartsa szem előtt ezt a pár javaslatot. Így talán sikerül elkerülnie, hogy túlságosan melléfogjon.

1. Kerékpárt lehetőleg kerékpáros szakkereskedésben, magyarán kerékpár-boltban vásároljon. Ott kisebb a valószínűsége, hogy nem a megfelelő kerékpárt ajánlják Önnek (bár sajnos ez sem minden bolt esetében kizárt).
2. Lehetőleg ne csak az Önhöz legközelebb eső boltban tájékozódjon, ne csak a megszokásai vezéreljék. Járjon körbe minél több boltot, ismerje meg kínálatukat, és tapasztalja ki az ott dolgozó emberek hozzáállását.
3. Sohasem a kerékpár kinézete, megjelenése legyen az elsődleges szempont (bár ez is kétségtelenül fontos). Sokkal fontosabb a kerékpár minősége, felszereltsége, rendeltetése.
4. Mindig hasonlítsa össze több gyártó kínálatát, és ne csak az adott bolt „tuti” ajánlatát fogadja el.
5. Lehetőleg a neves, nemzetközileg elismert, nagy márkák termékeit részesítse előnyben. Ne feledje: csak a nemzetközi konkurencia által megedződött márkák kínálják a valódi minőséget.
6. Amennyiben nem járatos a márkák világában, ismeretlen márka esetén tegye fel a boltban ezeket a kérdéseket:
   - hány országban vannak jelen a nemzetközi piacokon (minél több, annál jobb)
   - hány modellt gyártanak (minél több, annál jobb)
   - hány darab kerékpárt értékesítenek évente a világon (minél több, annál jobb)
   - milyen nemzetközi sportsikereket (világbajnoki cím stb.) tudnak felmutatni (ha semmit, óvakodjon)
   
7. Pontosan mérje fel saját kerékpáros szokásait, határozza meg, milyen jellegű kerékpárra van Önnek szüksége (ez a korábban leírtak alapján remélhetőleg sikerül)
8. Ne csak a kerékpár árát nézze, hanem mindig az ár/érték arányt tartsa szem előtt. Egy biztos: sosem vegyen 30 ezer Ft-nál olcsóbb felnőtt méretű kerékpárt, még ha teljesen hétköznapi „közlekedő” bringásnak is számít. Ez alatt az ár alatt csak gyerekkerékpárt szabad venni!
9. Csak az Önnek megfelelő méretű kerékpárt vegye meg. Ehhez jó, ha vásárlás előtt kipróbálhatja.
10. Ha még nincs, akkor kerékpárjához vásároljon minőségi bukósisakot, valamint első és hátsó világítást. Ezek életet menthetnek.

Rengeteg egyéb szempont is van, amit figyelembe kellene venni, de kezdésnek ennyi elég. Hangsúlyozzuk, hogy az itt leírtak teljesen laikus vásárlóknak szólnak, és tájékozottabb olvasók időnként lehet hogy mosolyognak. De meggyőződésünk, hogy ha valakinek legalább ennyi ismerete van a kerékpárokról, akkor már nem fogják tudni teljesen átverni.